2014. július 30., szerda // 7:42
Sziasztok :3
Ma reggel eszembe jutott, hogy mi lenne, ha írnék pár szót a vagdosásról. Gondolom, mindenkinek leesett, hogy miről beszélek.
A tinilányok nagy része mindenféle problémákkal küzd, beszélek itt a túlsúlyról, vagy épp az anorexiáról. Vannak akik úgy gondolják, hogy hogyha bántják magukat, azzal levezetik a stresszt, esetleg valamivel jobb lesz nekik.. De nem. Saját tapasztalatból mondom, a vagdosás nem megoldás. Semmivel sem lesz jobb, ha a hegek a kezeden lesznek. Talán valaki észreveszi, és kétségbeesetten, vagy rosszabb esetben szánalommal telve kérdezi, hogy miért tetted. Akkor te mit mondanál? Hogy így akartál elmenekülni a problémáid elől? Emberek, a problémák elől nem elmenekülni kell, mert az lehetetlen. A problémákkal szembe kell nézni! Igen, tudom, rettentő szar érzés mikor a tükörbe nézel, és csak arra tudsz gondolni, hogy nem vagy elég jó. De ha a belsőd a helyén van, akkor hidd el, az igazi nem a külsődért fog szeretni téged!
Nem szabad, hogy az önsajnálat elködösítse az elméteket, mert az önsajnálat előbb utóbb depresszióhoz vezet, a depresszióból pedig öngyilkossági hajlam alakulhat ki. Isten nem azért adta az életeteket, hogy tizenévesen feladjátok, és az öngyilkosságot válasszátok ahelyett, hogy küzdenétek. Éljetek, hisz meghalni bárki tud.
Szörnyű belegondolni, hogy ebben a percben (is) világszerte vagy épp meghalni készülnek, vagy épp az ereiket vagdossák.. És igen, tisztában vagyok vele, hogy az, amikor bántod magad, valamilyen szinten megnyugtat.. De az a bizonyos nyugodtság érzés megszűnik egy kis idő elteltével. A bőröd nem papír. Ne vágd!
Ha mélyponton vagytok, inkább bőgjétek ki magatokat jó alaposan, majd merengjetek el egy kicsit az élet értelmein..
Nagyjából ennyi lett volna, remélem vannak akik elgondolkoznak ezen a pár soron..
Hamarosan új poszttal jelentkezem!
♥
-------------
